Már emelkedik az infláció
2026. április 8. A KSH legfrissebb adatai szerint márciusban 1,8 százalékra emelkedett az infláció a februári 1,4 százalékról. Az elemzői várakozások szerint az év második felében 5 százalékra gyorsulhat a pénzromlás üteme.A fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat 2026 márciusában – adta hírül a KSH. A februári 1,4 százalékos mélypont után elindult a lassú emelkedés, ami az elemzői várakozások szerint az év hátralévő részében várhatóan folytatódni fog.
Az élelmiszerek ára stagnált (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 3,2 százalékkal csökkent), ezen belül a sütőipari lisztesárué 13,3 százalékkal, a büféáruké 9,7 százalékkal, a cukorka, mézé, illetve a halkonzervé 7,9-7,9 százalékkal, a friss hazai és déligyümölcsé 7,5 százalékkal, a házon kívüli étkezésé 7,4 százalékkal és a jégkrémé 6,6 százalékkal nőtt.
A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 26,1 százalékkal, a margariné 24,9 százalékkal, a burgonyáé 18,5 százalékkal, a sertészsiradéké 18,4 százalékkal, a vaj, vajkrémé 18,2 százalékkal, a tejtermékeké (sajt nélkül) 15,3 százalékkal, a liszté 13,4 százalékkal, míg a tejé 13,1 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások 4,1 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 18,8 százalékkal, a külföldi üdülés 17,8 százalékkal, a belföldi üdülés 8,7 százalékkal, a sport, múzeumi belépők 8,4 százalékkal, míg a testápolási szolgáltatás, valamint a járműjavítás, -karbantartás 7,8-7,8 százalékkal került többe.
A szeszes italok, dohányáruk ára 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,2 százalékkal. A háztartási energiáért 4,3 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázért 7,9 százalékkal, az elektromos energiáért 2,4 százalékkal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 29,1 százalékkal, a motorkerékpárok 6,7 százalékkal, a használt személygépkocsik 4,4 százalékkal és a szobabútorok 4,3 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 6 százalékkal drágultak, a járműüzemanyag ára 3 százalékkal mérséklődött.
Egy hónap alatt így változtak az árak
2026 februárjához képest a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal növekedtek 2026 márciusában. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal), ezen belül a jégkrém 1,3 százalékkal, a szalonna 1,2 százalékkal, az egyéb hús és a tea 1,1-1,1 százalékkal, a húskonzerv és a büféáruk 1,0-1,0 százalékkal, a tojás 0,8 százalékkal, az étolaj 0,3 százalékkal került többe. A száraz hüvelyesek 3,6 százalékkal, a vaj, vajkrém 3,2 százalékkal, a kávé (bolti) 2,5, a sertészsiradék 2,1, a száraztészta 2,0, a cukor 1,8, a tartósított gyümölcs 1,6 százalékkal, a sertéshús, a tejtermékek (sajt nélkül) 1,3-1,3 százalékkal, a tej 0,9 százalékkal, a csokoládé, kakaó 0,4 százalékkal kevesebbe került.A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a teherszállítás 5,5 százalékkal többe, az utazás egyéb távolsági úti céllal 0,9 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energia ára stagnált, ezen belül a távfűtésé 18,4 százalékkal emelkedett, a vezetékes gázé 3,3 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 0,4 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 4,6 százalékkal nőtt egy hónap alatt, míg a ruházkodási cikkek 1,9 százalékkal többe kerültek.
Jön a további áremelkedés
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint az iráni háború kitörése és a remélt lezárás időbelisége érdemi bizonytalanságot hozott az előrejelzésekbe. Az elmúlt másfél hónap piaci feszültségei az energiaárak elszállásához és a forint jelentős gyengüléséhez vezettek. Az elmúlt órákban jelentős visszarendeződést láthattunk, azonban az erős piaci volatilitás nem segíti az inflációs várakozások mérséklődését. A hatósági beavatkozások (árrésstop) elfojtott árnyomást bújtatnak a rendszerben, ugyanakkor a munkaerőpiaci indikátorok romlása valamelyest ellensúlyozhatja a hatást. A közel-keleti konfliktus miatt globális megemelkedő infláció a következő hónapokban fokozatosan hazánkat is eléri, jelen állás szerint az év második felében várhatóan 5 százalék körüli értékeket is láthatunk. Ezzel együtt az év eleji kedvező számok tükrében az év egészében 4 százalék alatt maradhat az átlagos drágulás mértéke - véli az Erste elemzője.Torzítás a statisztikában
- A nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi láncok a kiélezett piaci versenyben mindent megtesznek azért, hogy alacsonyan tartsák az árakat – mondja Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A kereskedők mozgásterét csökkenti, hogy az árréskorlátozás csak felületi és rövid távú kezelésre alkalmas, mert nem veszi figyelembe a beszállítók felől érkező áremelési törekvéseket, a piaci környezet adottságait, az ellátási lánc szinten fennálló hatékonysági problémákat, valamint a választás előtt kiáramló jövedelmek kereslet- és árnövelő hatását. Az OKSZ az elmúlt egy évben következetesen hangsúlyozta, hogy az árrésstop alkalmatlan az áremelkedés kezelésére, erre csak az egészséges verseny képes.Az áradatok összehasonlítását nehezíti, hogy az árrésstop hatása a következő adatközléskor teljes mértékben kikerül a 12 havi fogyasztói árindex viszonyítási alapjából (bázishatás), ami miatt az élelmiszer árindex akkor is növekedést mutat majd, ha áprilisban az árak nem változnak a márciusihoz képest – írja közleményében az OKSZ.
Sokáig marad az alapkamat
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az év hátralevő részében folytatódik az infláció emelkedése. Ugyanakkor a jegybank csak félszemmel figyelheti a hazai inflációs folyamatokat, mivel a közel-keleti események alakulása most sokkal fontosabb. Éppen ezért, amíg nincs tartós megoldása a konfliktusnak, marad az adatvezérelt monetáris politika, ahol minden eszköz az asztalon van.- Szerencsére a jegybank most jobb kiinduló helyzetben van, mint az orosz-ukrán háború kitörésekor, így a piaci árazások ellenére nem tartjuk valószínűnek a kamatok emelését, inkább egy hosszabb szünetre számítunk a kamatvágási ciklusban – mondja Kiss Péter.
Szerző: L.J.
Címkék: infláció, statisztika, KSH, élelmiszerek, fogyasztói ár
