Kiderült, hogy nem fogja felváltani az aranyat
2026. március 31.
Gyengén teljesít idén a bitcoin. A háborús környezetben pedig ismét kiderült, hogy nem az arany alternatívája, nem vált menedékeszközzé. A kriptovaluta mozgása ma már sokkal inkább a globális gazdasági kilátások és a befektetői hangulat alakulásáról ad visszajelzést. A folytatás tehát ezektől függ.
Donald Trump 2024. novemberi megválasztását követő időszakban szinte minden a bitcoin és a többi kriptovaluta malmára hajtotta a vizet, hiszen a csökkenő kamatlábakkal jellemezhető gazdasági környezet mellett az új amerikai elnök intézkedései és ígéretei is pozitív hangulatot teremtettek. Ennek megfelelően több lépcsőben meredeken emelkedett a bitcoin árfolyama egészen a 2025 októberében elért történelmi 122 ezer dolláros csúcsig, ahonnan aztán visszaesett.
Idén az első negyedévben azonban folytatódott a negatív hangulat, a kriptovaluta értéke az év eleji 90 ezerről február elejére beesett 70 ezer dollár alá, és nem képes onnan visszaerősödni, így több mint 20 százalékot veszített értékéből. Mai cikkünkben körbejárjuk, hogy mi történt az elmúlt időszakban és hogy mennyire változott a világ legismertebb kriptovalutájának szerepe.
Forrás: Google Finance
Amikor a bitcoin megjelent, sokan egy olyan digitális pénzt láttak benne, amely független a jegybankoktól és a hagyományos pénzügyi rendszertől. Az elképzelés szerint értéke nem a gazdasági ciklusoktól vagy a kamatszintektől függ, hanem attól, hogy mennyire fogadják el széles körben fizetőeszközként. Ebből következett az a várakozás is, hogy válsághelyzetekben, amikor a hagyományos piacok meginognak, a bitcoin képes lehet megőrizni az értékét, hasonlóan az aranyhoz, amelyet régóta menedékeszközként tartanak számon.
A gyakorlat azonban más irányba vitte a piacot. Az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kaptak a hagyományos pénzügyi rendszer szereplői: megjelentek a tőzsdén kereskedett bitcoin-alapok (az ETF-ek), amelyek lehetővé tették, hogy a befektetők a megszokott módon, brókercégeken keresztül vásároljanak bitcoint. Egyébként az ETF-ek megjelenése volt tavaly a látványos rali egyik kiváltó oka, az ide szabadon beáramló pénzek hajtották fel az árfolyamot. Az ETF-k mögött olyan nagy vagyonkezelők állnak, mint a BlackRock, amelyek már eleve a részvény- és kötvénypiac meghatározó szereplői. Emellett a politikai szinten megjelenő támogatás és elfogadás is hozzájárult ahhoz, hogy a bitcoin egyre inkább beépült a meglévő pénzügyi rendszerbe. Ennek következményeként ma már ugyanazok a befektetők és ugyanaz a piaci hangulat mozgatja, mint a többi kockázatos eszközt, így az eredeti elképzelés, miszerint a bitcoin a rendszeren kívüli, válságálló alternatíva lesz, nem valósult meg.
Ezek az eredmények összességében tehát azt mutatják, hogy válsághelyzetekben a bitcoin nem úgy viselkedik, mint egy menedékeszköz: nem marad stabil, hanem gyakran együtt gyengül a kockázatos eszközökkel, mint a részvények.
Ha azonban nem menedékeszköz, akkor felmerül a kérdés, hogy valójában minek tekinthető a „jövő pénzének” is titulált kriptodeviza. A jelenlegi ismereteink szerint inkább olyan eszközről van szó, amelynek értéke nagyrészt a jövőbeli elfogadottságra és a befektetői várakozásokra épül. Ez azt jelenti, hogy az árfolyama különösen érzékeny a kamatszintek alakulására és a pénzbőségre: amikor alacsonyak a kamatok és sok a pénz a pénzügyi rendszerben (mert pl. a befektetők kockázatkeresővé válnak és magas hozamú, de rizikós befektetéseket is keresnek), az ilyen típusú eszközök iránt nő a kereslet. Szigorúbb pénzügyi feltételek mellett, emelkedő kamatkörnyezetben és csökkenő kockázati étvágy esetén viszont csökken az ilyen eszközök árfolyama. Emiatt a bitcoin viselkedése sok szempontból a növekedési, különösen a technológiai részvényekéhez hasonlít, amelyek szintén érzékenyek a kamatkörnyezet változásaira.
Amire valóban lehet használni a bitcoint
Mindezek alapján érdemes újraértelmezni a bitcoin szerepét a befektetési portfóliónkban is. Ha ugyanis nem viselkedik menedékeszközként, akkor nyilván nem alkalmas arra, hogy válsághelyzetben stabilizálja a portfólió értékét, vagy ellensúlyozza a többi kockázatos eszközünk árfolyamesését. A gyakorlatban sokkal inkább egy olyan befektetésről van szó, amelynek árfolyama jelentős kilengéseket mutat, és erősen függ a befektetői hangulattól, valamint a globális pénzügyi környezettől. Ez azt jelenti, hogy a bitcoin nem a biztonságot, hanem inkább az intenzív árfolyam-emelkedés lehetőségét képviseli a portfóliónkban. Ennek megfelelően nem tartalékként, hanem spekulatív elemként érdemes rá tekinteni, amely megfelelő időzítés mellett jelentős nyereséget hozhat, kedvezőtlen környezetben azonban gyorsan nagyarányú veszteséget is okozhat.
A jelenlegi piaci környezetben ez a működés különösen jól megfigyelhető. Bár gyakran felmerülnek specifikus okok, amelyek részben vagy egészben csak a kriptopiacra igazak, de a valóságban az árfolyam alakulását sokkal inkább az inflációs kilátások, a kamatpálya, valamint a geopolitikai feszültségek határozzák meg. Ebben az értelemben a bitcoin egyfajta közvetett vagy áttételes fogadásként is értelmezhető a jelenlegi helyzetben: ha a közel-keleti konfliktus elhúzódik, az olajsokk miatti inflációs nyomás fennmarad, és a befektetők óvatosabbá válnak, mindez nem kedvez a kriptodeviza árfolyamának. Ezzel szemben a feszültségek enyhülése, az infláció csökkenése és a kockázatvállalási hajlandóság erősödése támogathatja a bitcoint. Tehát ha valaki arra számít, hogy a világpiaci feszültségek enyhülnek és a gazdaság megnyugszik, akkor vesz bitcoint, ha viszont eszkalációtól tart, akkor eladja. Így a kriptovaluta mozgása ma már sokkal inkább a globális gazdasági kilátások és a befektetői hangulat alakulásáról ad visszajelzést, mintsem egy önálló, a rendszertől független pénz szerepét tükrözi.
Szerző: Szepesi László
Címkék: bitcoin, kripto, Trump, elnökválasztás, USA, befektetés, ETF, árfolyam, tőzsde
Mi történt a bitcoinnal?
Fotó: clipart.com
Donald Trump 2024. novemberi megválasztását követő időszakban szinte minden a bitcoin és a többi kriptovaluta malmára hajtotta a vizet, hiszen a csökkenő kamatlábakkal jellemezhető gazdasági környezet mellett az új amerikai elnök intézkedései és ígéretei is pozitív hangulatot teremtettek. Ennek megfelelően több lépcsőben meredeken emelkedett a bitcoin árfolyama egészen a 2025 októberében elért történelmi 122 ezer dolláros csúcsig, ahonnan aztán visszaesett.
Idén az első negyedévben azonban folytatódott a negatív hangulat, a kriptovaluta értéke az év eleji 90 ezerről február elejére beesett 70 ezer dollár alá, és nem képes onnan visszaerősödni, így több mint 20 százalékot veszített értékéből. Mai cikkünkben körbejárjuk, hogy mi történt az elmúlt időszakban és hogy mennyire változott a világ legismertebb kriptovalutájának szerepe.
A Bitcoin árfolyama az elmúlt 5 évben (amerikai dolár)
Forrás: Google FinanceVágyak és realitások
Érdemes röviden felidézni, hogy mi is volt a kriptovaluta létrehozásakor a filozófia, amely eredetileg övezte a bitcoint. A mai árfolyamokat ugyanis úgy tudjuk jól megérteni, ha tisztában vagyunk azzal, hogy eredetileg miért vásárolták a kriptovalutát és hogy ma kik és miért adjál-veszik a bitcoint. Úgy tűnik ugyanis, hogy a bitcoin eredeti szerepe és a mai működése látványosan eltávolodott egymástól, ami megmagyarázhatja a kriptovaluta mai szereplését is.Amikor a bitcoin megjelent, sokan egy olyan digitális pénzt láttak benne, amely független a jegybankoktól és a hagyományos pénzügyi rendszertől. Az elképzelés szerint értéke nem a gazdasági ciklusoktól vagy a kamatszintektől függ, hanem attól, hogy mennyire fogadják el széles körben fizetőeszközként. Ebből következett az a várakozás is, hogy válsághelyzetekben, amikor a hagyományos piacok meginognak, a bitcoin képes lehet megőrizni az értékét, hasonlóan az aranyhoz, amelyet régóta menedékeszközként tartanak számon.
A gyakorlat azonban más irányba vitte a piacot. Az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kaptak a hagyományos pénzügyi rendszer szereplői: megjelentek a tőzsdén kereskedett bitcoin-alapok (az ETF-ek), amelyek lehetővé tették, hogy a befektetők a megszokott módon, brókercégeken keresztül vásároljanak bitcoint. Egyébként az ETF-ek megjelenése volt tavaly a látványos rali egyik kiváltó oka, az ide szabadon beáramló pénzek hajtották fel az árfolyamot. Az ETF-k mögött olyan nagy vagyonkezelők állnak, mint a BlackRock, amelyek már eleve a részvény- és kötvénypiac meghatározó szereplői. Emellett a politikai szinten megjelenő támogatás és elfogadás is hozzájárult ahhoz, hogy a bitcoin egyre inkább beépült a meglévő pénzügyi rendszerbe. Ennek következményeként ma már ugyanazok a befektetők és ugyanaz a piaci hangulat mozgatja, mint a többi kockázatos eszközt, így az eredeti elképzelés, miszerint a bitcoin a rendszeren kívüli, válságálló alternatíva lesz, nem valósult meg.
Nem minden arany, ami kripto
A Grayscale Investments elemzése szerint a bitcoin árfolyama sokkal inkább a növekedési eszközökhöz hasonlóan alakul, mintsem az aranyéhoz. A Bank for International Settlements legutóbbi negyedéves jelentése úgy véli, hogy a piaci feszültségek idején a kriptoeszközök a kockázatos befektetésekkel együtt gyengülnek. Hasonló eredményre jutottak a német gazdaságkutató intézet, a DIW Berlin kutatói is, akik szerint a bitcoin hozamai szorosan együtt mozognak a részvénypiaci hozamokkal, ezért nem tekinthető az aranyhoz hasonló menedékeszköznek. Egy tavaly májusi tanulmány még egy speciális piaci helyzetben, az amerikai elnökválasztás és a beiktatás közötti időszakban is azt találta, hogy a bitcoin nem tölti be következetesen a biztonságos eszköz szerepét.Ezek az eredmények összességében tehát azt mutatják, hogy válsághelyzetekben a bitcoin nem úgy viselkedik, mint egy menedékeszköz: nem marad stabil, hanem gyakran együtt gyengül a kockázatos eszközökkel, mint a részvények.
Ha azonban nem menedékeszköz, akkor felmerül a kérdés, hogy valójában minek tekinthető a „jövő pénzének” is titulált kriptodeviza. A jelenlegi ismereteink szerint inkább olyan eszközről van szó, amelynek értéke nagyrészt a jövőbeli elfogadottságra és a befektetői várakozásokra épül. Ez azt jelenti, hogy az árfolyama különösen érzékeny a kamatszintek alakulására és a pénzbőségre: amikor alacsonyak a kamatok és sok a pénz a pénzügyi rendszerben (mert pl. a befektetők kockázatkeresővé válnak és magas hozamú, de rizikós befektetéseket is keresnek), az ilyen típusú eszközök iránt nő a kereslet. Szigorúbb pénzügyi feltételek mellett, emelkedő kamatkörnyezetben és csökkenő kockázati étvágy esetén viszont csökken az ilyen eszközök árfolyama. Emiatt a bitcoin viselkedése sok szempontból a növekedési, különösen a technológiai részvényekéhez hasonlít, amelyek szintén érzékenyek a kamatkörnyezet változásaira.
Amire valóban lehet használni a bitcoint
Mindezek alapján érdemes újraértelmezni a bitcoin szerepét a befektetési portfóliónkban is. Ha ugyanis nem viselkedik menedékeszközként, akkor nyilván nem alkalmas arra, hogy válsághelyzetben stabilizálja a portfólió értékét, vagy ellensúlyozza a többi kockázatos eszközünk árfolyamesését. A gyakorlatban sokkal inkább egy olyan befektetésről van szó, amelynek árfolyama jelentős kilengéseket mutat, és erősen függ a befektetői hangulattól, valamint a globális pénzügyi környezettől. Ez azt jelenti, hogy a bitcoin nem a biztonságot, hanem inkább az intenzív árfolyam-emelkedés lehetőségét képviseli a portfóliónkban. Ennek megfelelően nem tartalékként, hanem spekulatív elemként érdemes rá tekinteni, amely megfelelő időzítés mellett jelentős nyereséget hozhat, kedvezőtlen környezetben azonban gyorsan nagyarányú veszteséget is okozhat.
A jelenlegi piaci környezetben ez a működés különösen jól megfigyelhető. Bár gyakran felmerülnek specifikus okok, amelyek részben vagy egészben csak a kriptopiacra igazak, de a valóságban az árfolyam alakulását sokkal inkább az inflációs kilátások, a kamatpálya, valamint a geopolitikai feszültségek határozzák meg. Ebben az értelemben a bitcoin egyfajta közvetett vagy áttételes fogadásként is értelmezhető a jelenlegi helyzetben: ha a közel-keleti konfliktus elhúzódik, az olajsokk miatti inflációs nyomás fennmarad, és a befektetők óvatosabbá válnak, mindez nem kedvez a kriptodeviza árfolyamának. Ezzel szemben a feszültségek enyhülése, az infláció csökkenése és a kockázatvállalási hajlandóság erősödése támogathatja a bitcoint. Tehát ha valaki arra számít, hogy a világpiaci feszültségek enyhülnek és a gazdaság megnyugszik, akkor vesz bitcoint, ha viszont eszkalációtól tart, akkor eladja. Így a kriptovaluta mozgása ma már sokkal inkább a globális gazdasági kilátások és a befektetői hangulat alakulásáról ad visszajelzést, mintsem egy önálló, a rendszertől független pénz szerepét tükrözi.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Szepesi László
Címkék: bitcoin, kripto, Trump, elnökválasztás, USA, befektetés, ETF, árfolyam, tőzsde
